Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ

ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ

RÖVIDÍTÉSEK

I. fejezet: A FESZÜLTSÉGFÜGGŐ IONCSATORNÁK MOLEKULÁRIS FIZIOLÓGIÁJA
I.1. A mesterséges és természetes membránok biofizikája
I.1.1. A lipid kettősréteg membrán szerkezete
I.1.2. A lipid kettősréteg membrán készítése és tulajdonságai
I.1.3. Az LKR membránok tulajdonságai
I.2. Vivőanyaggal működő (carrieres) ionátvitel
I.3. Csatornaképző anyagok
I.3.1. Feszültségfüggetlen csatornaképzők
I.3.2. Feszültségfüggő csatornaképzők
I.4. Az ionok fizikai kémiája
I.5. Ioncsatornák
I.5.1. A szelektív ionpermeabilitás alapjai
I.5.1.1. A csatorna méretének szerepe a szelektivitásban
I.5.1.2. Az ioncsatorna szerkezetének szerepe a szelektivitásban
I.5.2. Az ioncsatorna nyitásának és zárásának mechanizmusa, kinetikája
I.6. A feszültségzár (voltage clamp) módszer
I.7. A kapuáramok (gating currents)
I.8. A folt-feszültségzár (patch-clamp) módszer
I.9. Nátriumcsatornák
I.9.1. A nátriumcsatorna-fehérje felépítése
I.9.2. A nátriumcsatornák molekuláris farmakológiája
I.9.3. Helyi érzéstelenítők
I.9.4. A nátriumcsatornák specifikus blokkolói
I.9.5. A nátriumcsatorna kapumechanizmusát befolyásoló szerek
I.9.6. A kalcium-ionok jelentősége a nátriumcsatornák működésében és a membrán ingerelhetőségének szabályozásában
I.10. Kalciumcsatornák
I.10.1. A kalciumcsatornák típusai
I.10.2. Kalciumcsatorna blokkolók és modulátorok
I.10.3. A kalciumcsatorna-fehérje szerkezete
I.10.4. Antagonista kötőhelyek a kalciumcsatornán
I.10.5. A kalciumcsatorna-típusok kapcsolata
I.11. Káliumcsatornák
I.11.1. A káliumcsatornák osztályozása
I.11.2. A káliumcsatornák működése és élettani szerepe
I.11.3. A káliumcsatornák szerkezete
I.11.4. A káliumcsatorna kinetikai modellje
I.11.5. A káliumcsatorna inaktivizációja
I.11.6. A káliumcsatorna szerkezeti modellje
I.11.7. A káliumcsatorna blokkolói és kötőhelyeik
I.11.7.1. A külső TEA-kötőhely
I.11.7.2. Intracelluláris TEA-kötőhely
I.11.7.3. A skorpiótoxin (CTX) kötőhelye a káliumcsatornán
I.11.8. A káliumcsatornát nyitó vegyületek és hatásaik
IRODALOM

II. fejezet: A KÉMIAILAG VEZÉRELT IONCSATORNÁK MOLEKULÁRIS FIZIOLÓGIÁJA
II.1. A nikotin típusú acetilkolin receptor-ioncsatorna (AChRN)
II.1.1. Az alfa hibrid AChRN-ioncsatorna
II.1.2. A delta hibrid AChRN -ioncsatorna
II.1.3. Neuronális nikotin típusú acetilkolin receptorok
II.2. A muscarin típusú acetilkolin receptorok (AChRM)
II.2.1. A AChRM altípusok molekuláris biológiai alapja
II.3. Az acetilkolin receptorok deszenzitizációja
II.4. A G-proteinek
II.5. Az inozitol trifoszfát (IP3) és a diacilglicerol (DAG) kettős hírvivő rendszer
II.5.1. DAG és proteinkináz C
II.5.2. Az IP3 és a sejtenbelüli Ca-raktárak
II.5.3. Az IP3 kiváltotta Ca-felszabadulás
II.5.4. A Ca-hullám keletkezése és térbeli organizációja
II.6. A foszfolipáz A2 receptor-közvetített aktivációja GTP-kötő fehérjék közreműködésével
II.6.1. Foszfolipáz A2 termékek mint másodlagos hírvivők
II.6.2. A foszfolipáz A2 aktivitás szabályozása
II.7. GABA receptor-ioncsatorna rendszerek
II.7.1. A GABAA receptor ioncsatorna-rendszer
II.7.1.1. A GABAA receptor-klorid ioncsatorna-rendszer fiziológiai és farmakológiai jellemzői
II.7.2. Xenopus petesejtbe ültetett GABAA receptorok működése
II.7.3. A GABA receptor szerkezeti modellje
II.7.4. A GABAB receptorok és a neuronális CA-csatornák működése
II.7.5. A GABAB receptorok és a K-csatornák
II.8. Az emlősök glicin receptora
II.9. A serkentő aminosav receptorok molekuláris fiziológiája
II.9.1. A glutamát receptor-ioncsatorna rendszer elektrofiziológiai jellemzői
II.9.2. Az NMDA receptor-ioncsatorna rendszer
II.9.3. Az AMPA receptor-ioncsatorna rendszer
II.9.4. A kainát receptor-ioncsatorna rendszer
II.9.5. Az L-AP4 receptor
II.9.6. A metabotróp receptor
II.10. A dopamin receptor-ioncsatorna rendszer molekuláris fiziológiája
II.10.1. A D1 dopamin receptorok
II.10.2. A dopamin receptor foszforilálható fehérjéje (DARPP-32)
II.10.2.1. A DARPP-32 eloszlása az agyban
II.10.2.2. A DARPP-32 biokémiai jellemzői
II.10.2.3. A DARPP-32 fiziológiai szerepe
II.10.3. A D1 receptor altípusok
II.10.4. A D2 dopamin receptorok
II.10.4.1. A D2 receptorok, a foszfoinozit hidrolízis és a Ca-homeosztázis
II.10.4.2. A D2 receptorok és a G-fehérjék
II.10.4.3. A D2 receptorok hatásmechanizmusa
II.10.5. A D1/ D2 receptor együttműködés
II.11. Adrenerg receptorok
II.12. Peptiderg receptorok
II.12.1. Kolecisztokinin, gasztrin és VIP receptorok
II.12.2. Az inzulin és a növekedési faktorok receptorai
II.12.3. Tachikinin és bradikinin receptorok: P, K és neuromedin K anyagok receptorai
II.12.4. Opiát (opioid) receptorok
II.13. Az intracelluláris fehérjefoszforiláció és fiziológiai jelentősége
II.14. A szekréció és a transzmitter felszabadulás molekuláris folyamatai
II.14.1. Az ingerület és szekréció kapcsolata
II.14.2. Ca-ionok és a szinaptikus átvivőanyag felszabadulása
II.14.3. A preszinaptikus Ca-csatornák
II.14.4. A vezikula-membrán fúzió és hajtóerői
II.14.5. Szinaptikus vezikulákhoz kapcsolódó fehérjék
II.14.5.1. A szinaptofizin
II.14.5.2. Szinapszin I
II.14.5.3. A szinapszin I eloszlása
II.14.5.4. A szinapszin foszforilációja
II.14.5.5. Vezikula kapcsolt membrán fehérje (VAMP-1)
II.14.5.6. A citoszkeleton szerepe az exocitózis szabályozásában

III. fejezet: AZ INGERÜLETÁTTEVŐDÉS BIOKÉMIAI ALAPJAI
III.1. A neurotranszmitter felszabadulása
III.2. A neurotranszmitterek posztszinaptikus hatása
III.3. A neurotranszmitterek inaktivációja
III.4. A neurotranszmitterek áttekintése kémiai szerkezetük alapján
III.5. Kolinerg neuronok
III.5.1. Az acetilkolin tárolása és felszabadulása
III.5.2. Az acetilkolin szintézise és lebontása
III.5.3. Az acetilkolin felszabadulása és posztszinaptikus hatása
III.5.4. Az acetilkolin inaktivációja
III.6. Katecholaminerg neuronok
III.6.1. A dopamin, noradrenalin és adrenalin szintézise és lebontása
III.6.2. A katecholaminok szintézisében szereplő enzimek jellemzése
III.6.2.1. Tirozin hidroxiláz (TH)
III.6.2.2. Dihidroxifenilalanin dekarboxiláz (AADC)
III.6.2.3. Dopamin-béta-hidroxiláz (DBH)
III.6.2.4. Feniletanolamin-N-metil-transzferáz (PNMT)
III.6.3. A katecholaminok lebontása
III.6.4. A szinaptikus átvitel folyamata a katecholaminerg rendszerben
III.7. A szerotoninerg neuronok
III.7.1. A szerotonin szintézise és lebontása
III.8. Melatonin
III.9. GABA-erg neuronok
III.10. A nitrogénmonoxid mint átvivőanyag III.10.1. A NO hatásai a keringési rendszerben
III.10.2. Farmakológiai vonatkozások
III.10.3. A NO és a NOS elterjedése az idegrendszerben
III.10.4. A NO szerepe az LTP-ben és a tanulásban
IRODALOM

IV. fejezet: AZ ÉRZÉKSZERVEK MOLEKULÁRIS BIOLÓGIÁJA
IV.1. A fotoreceptorok molekuláris fiziológiája
IV.1.1. A fotokémiai reakció
IV.1.2. A fényhatás elektromos következményei
IV.1.3. A fényadaptáció és mechanizmusa
IV.1.4. A fényhatásra létrejövő hiperpolarizáció mechanizmusa
IV.1.5. A fotokémiai reakció és a hiperpolarizáció kapcsolata
IV.1.5.1. A kalcium szerepe és a fényadaptáció mechanizmusa
IV.1.6. A csapok fényérzékeny anyagai
IV.1.7. Az opszin konfiguráció-változásának mechanizmusa
IV.2. A szagérzékelés molekuláris fiziológiája
IV.2.1. A szaglószervi receptorsejt
IV.2.1.1. A szaglószervi receptorsejt biokémiai jellemzői
IV.2.2. A szagingerek által aktivált ioncsatornák
IV.2.3. A szagingert érzékelő receptorok kutatása
IV.3. Az ízérzékelés molekuláris fiziológiája
IV.3.1. A savanyú íz átvitele
IV.3.2. A sós íz érzékelésének fiziológiai mechanizmusa
IV.3.3. Az édes íz átvitele
IV.3.4. A keserű és más ízek átvitele

V. fejezet: A TANULÁS ÉS EMLÉKEZÉS MOLEKULÁRIS FIZIOLÓGIÁJA
V.1. A tanulás és emlékezés fogalmai
V.2. Tanulás a viselkedés szintjén
V.3. Információtárolás, memória a viselkedés szintjén
V.4. Az idegi plaszticitás és információtárolás vizsgálati módszerei
V.5. Tanulás a neuronhálózatok szintjén, sejt-együttesek kialakulása
V.6. Tanulás sejtszinten, Hebb hipotézise
V.6.1. A szinaptikus hatékonyságmódosulás típusai
V.6.2. A tanulás és emlékezés molekuláris folyamatai
V.6.2.1. Heteroszinaptikus facilitáció az Aplysia idegrendszerében
V.6.2.2. Kondicionált posztszinaptikus ingerlékenység fokozódás Hermissenda crassicornis fotoreceptor sejtjeiben
V.6.2.3. Tartós potencírozódás (LTP) folyamatai a hippokampuszban
V.6.2.4. Heteroszinaptikus depresszió kisagyi Purkinje sejtekben
V.6.2.5. Macska agykérgi idegsejtek posztszinaptikus ingerlékenység változásai pavlovi kondicionálási kísérletekben
V.7. Az agykérgi heteroszinaptikus facilitáció mechanizmusai és szerepe az asszociatív tanulásban